BTH 1. fejezet

A verseny

Ismét ugyanarra keltem, mint minden hétköznap. Nővérem ordítatta a Paramore-t. Természetesen, mint minden reggel, most is felordítottam neki, sikertelenül. Lassan ezért fog elmenni a hangom… De legalább meg volt az ébresztés. Fáradtan indultam ki a fürdőbe. Szőke hajam egy csomóban állt. Fél órámba tellett, míg kifésültem, majd ruhásszekrényemhez csoszogtam. Felkaptam egy bő gatyát, hozzá egy kék topot. Mire kiértem a szobámból, nővérem már rég a pirítósát majszolta.

- Borzasztóan lassú vagy!! – jegyezte meg, miközben aranybarna haját hátra rázta.

- Próbálj meg te egy csomót a hajadban 3 másodperc alatt kiszedni! – vágtam vissza. Hát igen. Teljes ellentétek vagyunk. Ő pár pillanat alatt elkészül, nekem kell legalább egy óra. Az ő haja aranybarna és göndör, míg az enyém, szinte tejföl szőke és szög egyenes.

Reggeli után még felment valamiért, én már az ajtó előtt vártam rá a szokásos reggeli morcosságommal.

- Hát te? Hogy készültél el ilyen hamar? – vont kérdőre.

- Siettem.

- Hajt a szerelem vagy csak Chase visz suliba? Ja, bocsi, az ugyanaz. – kérdezte röhögve.

- Neked meg mi bajod van ma? Ne rajtam éld ki magad, szekálj mást! – és szépen angolosan bevágtam magam után a kocsija ajtaját.

- Hűtsd le magad! Ez mégis csak egy 430-as! – szólt rám. Nem tehettem róla, hamar begurultam.

A suliba ismét megnéztek minket, pedig már sokszor mentünk ezzel a kocsival. Mosolyogva szálltunk ki, és indultunk az óránkra. Egy idő után elváltak útjaink, mivel nekem matekom volt, Samnek pedig biosza. Unatkozva ültük végig az órát, majd közös óránk következett, kémia. Végig hülyültük az egészet, közben persze figyelve a tanárra. Észre sem vettük, és már az ebédlő felé tartottunk. Itt már csatlakozott hozzánk Holly és Alyssa is.

- Szia csajszi! Helló Sam! – köszöntek egyszerre.

- Sziasztok!

- Figyelj Jen, most meg kell beszélnünk mindent! – kezdte Holly. - Szerintem sokkal jobban jönne ki, ha Chase helyett Greg bújna át alattad egy hullámmal, aztán egy gyors tarkóbillentés és fent is vagy.

- Chase miért nem jó? – kérdezte lázasan Alyssa.

- Greg sokkal hajlékonyabb és jobban mozog. Chase pedig így velem táncolna.

- Ja, hogy téged a saját érdekeid hajtanak. – vigyorogtam rá. – Figyelj, ezt Tuck-kal kell megbeszélned, nekem tökéletesen mindegy, hogy ki bujkál alattam…

Befejeztük az ebédet, majd hazamentünk.

- Mi legyen ebédre? – kérdeztem hazaérve Sam-től.

- Ööö… fogalmam sincs. Teljesen mindegy. – imádom, mikor ilyen biztos…

- Nagyon éhes vagy?

- Egyáltalán nem.

- Jó, akkor nem is főzök semmit, hanem megtanulok és húzok is az edzésre.

Szépen okosan megcsináltam a házit, és indultam is a hip-hop edzésemre. Imádtam táncolni, a Freestyle volt az életem. Holly táncolt még velem, szóval jól elszórakoztunk. Vége lett az edzésnek, mikor Tuck, a csapatfőnök szólalt meg.

- Figyeljetek, 410-esek! Beneveztünk a Streets-re, de nem tudjuk mikor lesz. Aznap délután kapjuk az sms-t, hogy hol és hánykor lesz, tehát készen kell állnunk! Holnap nem tudunk próbálni, de utána minden nap 3-tól próba! Ne késsetek! Holnapután találkozunk! – fejezte be.

Fáradtan indultam haza az ezüst BMW M3-mal. Mikor hazaértem, nővérem valamilyen filmet nézett. Leültem mellé a végére, majd mikor vége lett, egy kicsit beszélgettünk a napról, meg az edzésemről, aztán bevonultam a szobámba, és elkezdtem a Green Day új albumát hallgatni. Gondolataimba mélyedve feküdtem az ágyon. Mikor lejárt a CD, láttam, hogy fél 9 van, így kimentem valami vacsit nézni. Sam is épp akkor evett. Befaltam a müzlim, majd visszamentem letusolni. Miután mindezzel végeztem, leültem a lap top-om elé, és immáron húszadszorra megnéztem a kedvenc filmem, a Step Up 2-őt. „Légy önmagad!” – Andy-nek mindig ezt mondta az édesanyja. Hát, az tuti, hogy én önmagam vagyok, a suliban csak plázacicák járnak(kivéve minket négyünket). De engem elsőre mindenki annak néz, a hajam miatt.

Másnap kivételesen nem keltem a zajra, így tudtam, Sam egy ideig nem kel fel magától, így feltrappoltam az ő „birodalmába”. Berontottam a szobájába, majd szépen nyugodtan próbáltam kelteni. Mivel ez nem jött be, elkezdtem rázni. Erre természetesen felkelt, szidott is rendesen. :D

A suliban ismét unalmasan telt a nap, de a délutánt ismét kitöltöttük a barátnőkkel. Elmentünk moziba, majd beültünk egy cukrászdába, tehát a délután gyorsan eltelt. Este Sam-mel ültünk össze beszélgetni. Fáradtan dőltem le aludni, de boldogított a tudat, hogy holnap újra táncolhatok.

Ennek örömére hamar kiugrottam az ágyból, újra indultam nővéremhez, de mikor a lépcső felénél tartottam, meghallottam a jellegzetes hangot, és mosolyogva tértem vissza a szobámba. A hajamat lazán összefogtam, majd ismét egy bő gatya, de most a toppomra egy pulcsi is, mivel kint hidegnek tűnt az idő. (Bár Vancouver-ben mit várok…) Na jó, eddig sem volt „gatyarohasztó” meleg, de most a megszokottnál is hidegebb volt. Elindultunk a suliba, most az én kocsimmal, csatlakozott hozzánk Holly és Alyssa is. Hollyval teljesen fel voltunk pörögve a Streets miatt, de a nővérem és Alyssa csak a fejét rázta mosolyogva. Elképzelhetetlenül lassan telt a délelőtt, alig vártam már a 3 órát, hogy végre mehessek. Ma még gyorsabban hajtottam haza, mint szoktam (pedig nem vagyok egy lassú vezető). Bevágtam magam a szobámba, és elkezdtem tanulni. Bele is telt másfél órámba, szóval indulhattam is. Még ha az olyan könnyen ment volna. Mikor le akartam menni a garázsba vezető lépcsőn, estem egyet.

- A francba!!! – ordítottam. Szerencsére nagy gond nem történt, de ez is csak az én szerencsém lehet…

Útközben összeszedtem Hollyt is. Tuck-kal egy időben érkeztünk. Először csináltunk pár „bemelegítő” gyakorlatot, hogy ne történjen baj, majd elkezdtük a koreográfiát. Az volt a kedvenc részem, mikor kézenállásból átmentem hídba, Chase át tigris bukfencezik rajtam, miközben Greg alattam bújik át egy hullámmal, majd én „leejtem” magam, végül pedig felállok egy tarkóbillenéssel. Ezek szerint Hollynak sikerült elintéznie Tuck-kal. Ma edzettük a legtöbbet, így csak hétre értem haza. Rögtön letusoltam, majd befaltam a vacsim, és el is tettem magam másnapra.

Csütörtökön is így telt a napom, de nem érdekelt, mert nyernünk kellett a Streets-en!

Pénteken is kemény volt a munka, de aznap „csak” 5-ig próbáltunk. A lábam egy kicsit fájt a tegnapi esésem miatt, de nem tudtam vele foglalkozni. Utána elmentünk Hollyval csak úgy ketten Freestyle-ozgatni a közeli parkba, míg Sam és Alyssa is együtt töltötték a napot.

Egy kis nézőközönségünk is lett a Freestyle közben, sőt, még páran csatlakoztak is hozzánk. Mikor már kellően elfáradtunk, megköszöntük a figyelmet és a részvétet, majd hazamentünk.

Végre szombat volt, és egész nap pihenhettem… volna, ha nem kapok 4-kor az sms-t, hogy Streets lesz. Akkor utazni kell Baltimore-ba. Nővérem lefoglaltatta nekem a repülőjegyet, majd én lázas készülődésbe kezdtem. Mikor végeztünk, Sam vitt ki a reptérre, majd könnyes búcsút vettünk. Az úton mindenki fel volt pörögve, de végül odaértünk. Bent már DJ Sand nyomta a zenét, és ő is jelentette be a versenyzőket. A tömeg már őrjöngött, és nyomták a Freestyle-os mozdulataikat. Egyre jobban elfogott az izgalom. Előttünk volt 3 csapat.

- És most jöjjön a 4. csapat, a 410-esek!!! – felmentünk a színpadra, majd elkezdtünk a koreográfiát, és elszállt minden félelmem.

Minden tökéletesen ment, a nép nálunk őrjöngött a legjobban. Utánunk még volt 3 csapat, majd DJ Sand elmondta a végeredményt: mi nyertünk. Az egész csapat „megőrült”, Chase egy laza mozdulattal feldobta Hollyt, aki a levegőben szaltózott egyet, majd Chase ölébe érkezett. Természetesen a lány egy nagy vigyorral jelezte örömét. Egyszer csak azt vettem észre, hogy valaki megfordít és átölel. Csak pár pillanat után jöttem rá, hogy a nővérem az.

- Úristen Jen, állatiak voltatok!!!! Ahogy azt a hidas részt megcsináltad, egyszerűen király volt!!

- Kösziiiiii!! Amúgy te…?

- Megtudtam, hogy hova jöttök, és gondoltam most már meg kéne nézni, hogy mit is tudsz!! – próbálta túl ordítani a tömeget.

- És mi a véleményed??

- Megéri a fáradozás, überkirályak vagytok, megérdemeltétek!!!

- Kösziii!!! – öleltem át immáron én.

Még ott maradtunk kicsit bulizni, majd fáradtan indultunk haza éjfélkor. Persze én az egész úton lelkesedtem még, de nővérem is így tett.